Spiritualitás

A felébredés legnagyobb hozománya a tanú nézőpont megjelenése. Rájössz, hogy te nem csak a test, elme, érzelem alkotta rendszer vagy, amit egonak hívunk, hanem te egy anyagtalan figyelő entitás is vagy, ami mindennek a tanúja is egyben.

Sokan azt gondolják, hogy a felébredés után a felébredt tudatosságot kell fejleszteni úgy, hogy abban kell minél több időt eltölteni. És az majd mindent megold. Attól majd az ego élet minden problémája megszűnik. Hiszen a probléma csak illúzió. Az önvalóban nincs probléma. Vagyis arra kell törekedni, hogy mindig az önvalóban legyünk, és csodaszép...

Ahogy gondolkodtam a pici gyerekek jutottak eszembe. Amikor elvesznek tőlük egy tárgyat, játékot azt óriási szenvedésként élik meg. De miért? Mert magukba olvasztották, én tudatuk része lett. Lehet, hogy fél perc múlva már mással játszanak és annak a tárgynak a léte már nem is foglalkoztatja őket.

Azért írok, mert felmerült bennem egy kérdés. Szóval vannak depressziós, szorongó tapasztalataim. Most is volt egy ilyen, figyeltem rá, nem én idézem elő csak megjelenik, be akarja járni az útját szenvedni akar, öntudatlanul, úgymond rajtam élősködik. Szóval a kérdés ami megjelent, hogy ki az aki szenved?

Zsíros Deszka felébredett, és elmagyarázza ebben a videóban, hogy hogyan is van az egész világ. Hogy valójában a teremtő tapasztalja meg saját magát. Mert csak Ő létezik.

Nos, ez a videó az egyik legklasszabb magyarázata a teremtésnek, a világunknak. Ugye nem tudhatjuk, de sokan vallják ezt a nézetet. De ahogy elmagyarázza az elképesztően szórakoztató és vicces. Abszolút leköt, és közben meg itt bazsalygok rajta.

Ez egy nagyon jó videó a mélyülés folyamatáról. És arról, hogy a végcél a teljes érintetlenség elérése, inkább elérődése. Vagyis, hogy az önvaló ne vonódjon be semmibe (nem pontos a megfogalmazás, de érted, hogy értem, ugye?).

Amikor a minap írtam az oldalra a felébredés és annak megértése hat lépcsőfokból áll fejtegetésemet, belebotlottam a mindfulness leírásába is. Nos, nagyon meglepődtem. Mert a mindfulness maga a felébredettség figyelő állapota.

Mint tudjátok, 2015-ben tapasztaltam meg a megvilágosodást, majd pár hónapra rá, még ugyanabban az évben a felébredést is. A megtapasztalások után két év kellett, mire a mélyülésem révén megértettem, hogy milyen kapcsolatban van ez a két felismerés az ego világával. A mélyülésem azóta is tart, de már jelentősen lelassult. De még mindig értek meg...

Ahogy tovább boncolgatom ezt a szenvedés témát, eljutottam oda, hogy ketté kell választani. Külön kell nézni magát a szenvedést, és annak a megélését.

Első lépcsőfokban leválunk az egoról, eltávolodunk tőle, és rájövünk, hogy figyelni vagyunk képesek az egot. Rájövünk, hogy a figyelmünkkel el tudunk menni egy helynélküli helyre, ahonnan látjuk a testet, látjuk az érzelmeket, és látjuk a gondolatokat. Ez a látás nem fizikai jellegű, hanem egyfajta belső látás. Egyfajta tudás. Egyfajta gondolat...

Sok spirituális tanító azt mondja, hogy a felébredés után megszűnik a szenvedés. Vajon igazuk van?

Az ego életem mostanában úgy alakult, hogy nagyon mélyen megszerettem egy lányt. Annyira nagyon, hogy mintha már nem is az ego énem szeretné, hanem maga az önvalóm. Képes elfedődni ez az érzés amikor az egommal azonosulva bezárulok, de ahogy egy picit enged a szorítás, máris ezerrel tör elő a mélyből. Sose tapasztaltam még ilyet. Ez egy feltétel...