A spirituális utazásom három legmélyebb felismerése

2019.11.29

1. Nincs szabad akarat

2. Nem "Az" vagyok, hanem "Az"-ból vagyok.

3. Az önvaló is illúzió.

Az utazás során megtapasztaltam, hogy a megvilágosodás és a felébredés két teljesen különböző "dolog".

A felébredés során megtalálod az igazi énedet, amit önvalónak, tudatosságnak, látónak hívunk. Ekkor ráébredsz arra, hogy a test, elme, érzelem alkotta én valójában illúzió. Ezt az illúziót hívjuk ego-nak. Ebben a felébredt állapotban egyszerre vagy bent is és kint is, vagyis egyszerre látod a világot az ego szemszögéből, úgy ahogy a felébredés előtt, de egy füst alatt látod az önvaló szemszögéből is. Ez eleinte zavaró, és idő kell, míg megbékélsz az igazsággal. És hogy mit látsz az önvaló, az igazi én szemszögéből? Azt, hogy a testedet, a gondolataidat, az érzéseidet nem te irányítod, hanem csak úgy vannak, csak úgy történik velük minden. Mintha belebújnál egy emberbe, de nem lenne felette hatalmad, hanem csak szemléled, hogy mi az, amit tesz, érez, gondol, mi az, ami vele történik. Egy idő után nagyon mókásnak látod majd az egészet. És az igazság tudásától nagyon mély békére lelsz. A tehetetlenség békéjére.

A megvilágosodás során azonban egészen más történik. Olyankor térré válsz. Maga leszel a tér, amiben minden megnyilvánul. Akkor sem irányítasz semmit, akkor is minden csak történik, de egy teljesen más dimenzióba kerülsz, ahol minden vagy. Egyszerűen nem lesznek határaid, csak úgy lebegsz a térben, ami te magad vagy. Ez az állapot mennyei. De legtöbbször csak ideig-óráig tart. Aztán vége. És olyan, mint a drog, nagyon sokáig csak arra vágysz, hogy újra átéld. Idő kell, míg elfogadod, hogy ennyi volt, nem lesz újra. De az emléke örökre megmarad.

Ezek a megtapasztalások elképesztőek, de csak az utazás kezdetét jelentik. Az igazi mélyülés, vagyis ezek megértése, csak ekkor kezdődik. Folyamatosan érted meg, hogy mit is tapasztaltál, folyamatosan vizsgálódsz, hogy akkor mi is az igazság, hogy ki is vagy valójában, és hogy mi is történik valójában. Ez az időszak rengeteg mélyülési rétegen keresztül történik, amely szinteken hónapokig is elvizsgálódgatsz, mire egy-egy újabb megértés okán végül úgy érzed, nincs tovább. Elérted a legmélyebb szintet. Az út végére értél. Itt már látod, hogy egy-egy mester hol "akadt" el, milyen megtapasztalási és megértési szinttel rendelkezik. De tudod, hogy ennek így kell lennie, mert mindennek úgy kell lennie, ahogy van. Nem lehet másként. A keresés véget ért. Nincs tovább.

És hát a három igazság? Nos, igen. Hogy nincs szabad akarata az egonak, azt elég hamar felismered. Látod, hogy minden ego gondolat, érzelem, cselekedet csak úgy megnyilvánul. Nem te hozod létre, hanem csak úgy létrejön. De ahogy mélyebbre mész, rájössz, hogy a látó, vagyis az igazi én sem teremt. Ő csak figyel, nem tud teremteni, nem tudja az egot irányítani, nem ő irányítja, nem te irányítod az egot. Azután észreveszed, hogy magát a látót sem te irányítod. Nem tudod irányítani, hogy mire figyeljen, és hogy mikor figyeljen. Ez is csak történik. Bár érted, hogy te vagy maga a látó, az önvaló, de nincs hatalmad felette. Ekkor megérted, hogy ő is teremtett. Azaz ő is illúzió. Vagyis az igazi éned, az önvaló is illúzió. És ha ezt mind végiggondolod, akkor rájössz, hogy te nem lehetsz "Az". Hiszen "Az" teremt mindent, "Az"-ból nyilvánul meg minden. És te nem tudsz teremteni. És akkor megérted, hogy te csak "Az"-ból vagy. És megérted, hogy "Az" nem más, mint egy szuperintelligencia, ami létrehozza ezt az egészet. Ő maga a teremtő.

Ezek szerintem a legmélyebb igazságok.

És hogy mi fog történni? Nem tudom. Nem lehet tudni. Tökéletes spontaneitás van a teremtésben. És ez így van jól.

És csak szemléled, szemléled, szemléled. 

Béke veletek.

Attila