Amit már most is megtehetsz, próbálj meg éber lenni!

Az egyik lentebbi írásomban (A különböző tudatállapotok) felsoroltam a tudatosságunk különböző szintjeit. Amíg alvó tudatosság vagy, azaz nem vagy felébredett, addig a legtöbb amit megtehetsz a spirituális utadon, hogy megpróbálsz jelen lenni, azaz éber lenni.

Az éberség azt jelenti, hogy egy kis időre elfeledkezel magadról, egy kis időre nem figyelsz a gondolataidra, hanem elkezded éberen figyelni, hogy mi történik körülötted.

Szinte mindenki megtapasztalta már azt az állapotot, amikor azt veszed észre, hogy rendkívül friss vagy, rendkívül figyelsz, amikor nagyon jelen vagy. Nagyon intenzív és nagyon jó dolog, mert ekkor olyan érzésed van, mintha tényleg élnél. Amikor jelen vagy, akkor egy picit megszűnik a szenvedés, és elfeledkezel az egoról, és csak a jelen levés élményére figyelsz.

Ez az első szint, hogy elindulj a felébredés felé.

Az egyik ilyen lehetőség hogy ezt gyakorold, a következő. Amikor pihent vagy, és képes vagy egy kicsit nem a hétköznapok gondjaira fókuszálni, akkor menj el valahova, ahol új dolgokat láthatsz. Kimozdulsz a komfort zónádból, és elmész valami szép helyre, ahol jól érzed magad.

Mondjuk szeretsz kirándulni, várost nézni, múzeumba menni. Kellemes az idő, ellátogatsz olyan helyre, ahol még nem voltál, vagy ritkán jársz oda. Olyan helyre, ahol jól érzed magad. A példa kedvéért mondjuk felmész a budai várba.

Ahogy felértél, látod a lélegzetelállító panorámát, nézed a gyönyörű épületeket, és lenyűgöz az egész. Feldobódtál, jól érzed magad, boldog vagy. Ekkor kezd el figyelni a körülötted lévő embereket. Ne tegyél mást, csak figyeld őket. Hogyan viselkednek, mit csinálnak, figyeld a tekintetüket, a mozdulataikat, figyeld, ahogy játsszák az életüket.

Ahogy figyeled az embereket, valahogy vedd észre, hogy amit tesznek, az csak történik. És próbáld valahogy észrevenni, hogy nem te figyeled őket, hanem te leszel a figyelés. Mintha egy kicsit térszerűvé válnál, és az egész esemény olyan filmszerű jelenetté válna. Lásd meg, hogy te is az esemény részese lettél. Te vagy a figyelés, és mintha magadat is látnád, ahogy figyelsz. Ez az egész egy érzésként nyilvánul meg benned. Mintha te lennél a tér, amiben ez az egész lejátszódik.

Vedd észre, hogy ez az egész jelenség, ez az egész éberség megemel téged. Belül mintha a békéd és a szereteted elárasztana téged. Érzed, hogy minden olyan természetesen tökéletes harmóniában van.

Maradj benne amíg csak lehet.

Ez a két dolog, vagyis a jelen levés - éberség, és ahogy kezdesz térként érzékelni, ami már a jelenlét, a legtöbb, amit megtehetsz alvó tudatosságként. Ha sikerül egyszer elérned, akkor már tudod, hogy mit kell keresned, hogy mire kell törekedned, és már könnyebben felismered, ha spontán abba a helyzetbe kerültél.

De törekedj rá, vágyj rá. Ezzel elindul az egoval való azonosulás lazulása, ami jobbá teszi majd az egész életedet.

Attila