Honnan tudom, hogy valaki felébredett vagy sem?
A közhiedelemmel ellentétben, a felébredés nem hoz látható változást az ego életedben. Külsőleg semmit sem változol, ha bárki rád néz, nem fogja tudni, hogy te felébredett vagy. Még egy másik felébredett sem. Nem lesz aura körülötted. Nem gyógyul meg hírtelen senki sem körülötted, még te sem. Nem leszel hírtelen csendes, boldog ölelgetős, meg láthatatlan. Ezek mind hazugságok. Pont ugyanúgy fogsz kinézni, mint előtte.
Belsőleg ugyan elindul egy változás benned, mert a már felismert igazi lényed békéje és szeretete átsugárzik majd az ego lényeden keresztül. Emiatt csendesebb leszel, visszafogottabb leszel, türelmesebb leszel, bölcsebb leszel, de ezek nem hírtelen bekövetkező változások, hanem egy lassú folyamat része. Ahogy mélyülsz, és éled egyre jobban az önvalód, annak megértéséből fakadnak majd ezek történések.
Akkor mégis honnan tudom, hogy valaki felébredett?
Nos, ha a felébredésről beszél, akkor hallom, hogy onnan beszél-e, vagy csak róla beszél. De csak akkor tudom, ha a felébredésről beszél. Akkor kihallom a mondanivalójából, ha tényleg megtapasztalta. Ha hétköznapi dolgokról beszél, akkor nem felismerhető.
Nem igazán nagy dolog ez. Mondjuk én 18 évig éltem Egerben. Elég jól ismerem. Tudom hol lehet lángost kapni, tudom milyen a kavicsos uszoda, és tudom, hogy a világ legnagyobb városa, mert Kanadától Csebokszárig terjed. Bárki, aki csak olvasott Egerről, az kihallatszik a beszédéből. (És most nem arról beszélek, hogy e-zik vagy sem. :) ) Nem tudja a részleteket, nem tudja az érzést, nem onnan beszél.
Ennyire egyszerű az egész. Hallom, ha a "felébredett" olyanokat mond, hogy teremtünk a gondolatainkkal, meg örvénylik minden, meg megszólít a teremtő, meg csendülés, meg angyalokat látok, meg reinkarnáció, meg Akasha krónika, és még sok egyéb butaság, amit hallani lehet. Hallom, hogy csak róla beszél, de fogalma sincs az egészről. Tipikus példája Ken Wilber. Összeolvasott mindenfélét, azt összerakta egy elméletbe, és milliók követik. Pedig a felébredéshez köze nincsen, abból a szempontból egy kamu az egész.
Kevés igaz tanító van. És van egy-kettő, akit én se tudok hova tenni. Őket vizsgálgatom, és majd egyszer úgyis kibukik, hogy megtapasztalta már a felébredést, vagy sem.
Amikor onnan beszél valaki, és azt mondja, hogy az igazi énem hallhatatlan, meg nincs neve, nincs neme, nem anyagból van, én vagyok a tér, meg látom, ahogy a gondolataim megjelennek, akkor ezt nem csak úgy mondja. Ilyenkor belehelyezkedik az önvalóba, abba a nézőpontba, és úgy beszél. Olyankor hallom, hogy most nem az ego mondja, hanem az igazi én beszél. Sőt, a szemében is látom, hogy nincs már ott a fátyol, és a tiszta tudatosságot látom.
Na de tovább nem ragozom.
Sajnos te, amíg nem ébredtél fel, nem fogod tudni, hogy ki az igazi tanító. Addig annyit tehetsz, hogy nem ragasz le egynél. Több tanítót is hallgass, és figyeld hogy mi azonos a mondanivalójukban. Ne higgy el mindent. Kételkedj, kutass, keress, vizsgálódj. Előbb utóbb ki fog rajzolódni előtted, hogy van egy csoportja a tanítóknak, akik igazak, akik mind ugyanazt mondják. Őket kövesd. A többit meg úgyis el fogod hagyni.
Ennyi
Attila
