Merre tart a világ?

A felébredés egyik hozadéka, hogy utána képes vagy kívülről látni minden történést. A saját cselekedeteidet, érzéseidet, gondolataidat ugyanúgy, mint a világban zajló történéseket is. Képes vagy nem bevonódva, érzelemmenetesen megfigyelni a folyamatokat.

És mivel a felébredés után már tudod, hogy csak az "egy" létezik, ezért igazából te már azt látod, hogy az "egy" merre alakítja a világ menetét.

Nem, nem hibáztatsz senkit, hiszen tudod, hogy nem ők (az emberek) csinálják, amit csinálnak. Ahogy Jézus mondta, "nem tudják, hogy mit cselekszenek". Azért nem tudják, mert az "egy" játssza azt, hogy az emberek azt cselekedjék, amit cselekednek, és arra ne is legyenek tudatosak. Nem az egyén hibája a jelenlegi világ, hiszen az egyén csak illúzió. (Furcsa mód Jézus a kereszten valójában azt kérte a teremtőtől, hogy az embereknek ezt a nem tudatos cselekedeteiket bocsássa meg nekik. Tehát valójában nem értette meg azt az összefüggést, hogy így a teremtőnek saját magának kéne megbocsátania. Hiszen ő csinál mindent, az emberek nem tudatos cselekedeteit is, azaz még Jézus keresztre feszítését is. De ez most mellékes.)

Tehát visszakanyarodva a címhez, jelenleg világszinten két meghatározó folyamatot lehet látni.

Az egyik, hogy autokratikus berendezkedésű (nem demokratikus) társadalmak mennyisége napról napra nő (Kína, Észak Korea, Oroszország, Törökország, Belarusz, Magyarország, számtalan arab, afrikai és közép-délamerikai ország). Egy legújabb 2023-as kutatás szerint már több diktatórikus ország van a világban, mint demokratikus.

Ezekben az országokban olyan vezetők kerülnek hatalomra, akik alapvetően a demokratikus, emberi és szabadságjogokat erőteljesen korlátozzák. Korlátozzák a sajtószabadságot, a munkavállalók jogait, a nők jogait, és alapvetően rendeleti úton kormányoznak. Legitimációjukat pedig a propaganda (Göbbels) segítségével érik el.

És ez egyben a folyamat második összetevője. Vagyis a teremtő létrehozza ezeket az autokratikus berendezkedéseket, majd engedi ezek társadalmi legitimációját. Vagyis abszolút társadalmi támogatást is ad ezeknek a rendszereknek. Ezzel bezárva a kőrt.

A kérdés, hogy miért? Sajnos a válasz az, hogy nem tudni. A teremtő akaratára még egy felébredett sem láthat rá. Azért, mert így akarja. Valamiért.

Alapvetően ha már felébredett vagy, látod, hogy a világ maga a szamszara. Maga a folyamatos szenvedés, vagyis a szenvedés körforgása. Ilyen volt, és jelenleg is ilyen a világunk. Ez nem változott évezredek óta.

Ez egyfelől azért van így, mert a duális világban a boldogság csak a szenvedés ellenpólusaként tud megjelenni. Önmagában a boldogság nem létezik. Hiszen valamihez képest létezhet csak. Vagyis szükségszerűen léteznie kell a szenvedésnek, hogy eljuthass az ellenkezőjéhez, a boldogsághoz. És ezt a teremtő csak így tudja megtapasztalni. A kettőt együtt.

A másik, hogy a teremtő örömét leli a szenvedésünkben. Ez is egy lehetőség, nem szabad elvetni. Mert én el tudnék képzelni egy szenvedés nélküli világot is.

A felébredéssel azonban meg tudod haladni ezt a folyamatot. Mert a felébredéssel felismered az igazi lényedet, ami egy szeretetenergiából, békeenergiából lévő vanság. Egy anyagtalan tér, amiben az egész világ mintegy álom, megjelenik. De amire ráhatással nem tudsz lenni. Te csak mint egy vászon vagy, és tűröd, ahogy a teremtő megfesti a világot terajtad. Te, mint vászon hogyan tudnál beleszólni abba, hogy milyen legyen a festmény? Sehogy. De ennek ellenére, hogy nem tudsz ráhatással lenni, hogy nem tudsz kilépni belőle, a felébredés után mégis látni fogod, hogy az egész világ illúzió. Hogy az egész nem valóságos. Akármennyire is annak tűnik. Benne maradsz, de rálátásod lesz a folyamatra. Ezzel tudod meghaladni az egészet.

A felébredéssel tehát felismered, hogy te magad egy szeretetenergiából lévő tér vagy. Egyszerűbben, az igazi lényed maga a szeretet, maga a béke, maga egyfajta boldogság. Az igazi lényed maga a vanság. Ott nincs szenvedés. És ezért mondom, hogy én el tudnék képzelni egy szenvedés nélküli világot. Hiszen csak egyszerűen minden embernek fel kellene ébrednie. És akkor már nem lenne szükség a duális világra a boldogság megtapasztalásához. Hiszen maga az igazi énem boldogságból, békéből van. Így a duális világ létjogosultságát vesztené.

Szóval valamiért jelenleg úgy néz ki, hogy társadalmilag támogatott módon egyre kevesebb szabadságjoggal rendelkezünk világszinten. Hogy ez hova fog vezetni? Azt senki sem tudhatja. Jelenleg az egyik ilyen autokratikus hatalom miatt nagyon közel állunk az atomháborúhoz, az atomholokauszthoz, amivel olyan szenvedést tapasztalhat majd meg a teremtő (rajtunk keresztül), amit eddigi történelmünk során még nem. (Kivéve Hirosima, Nagaszaki)

És jelenleg a folyamat egyre csak eszkalálódik. Én azt látom a folyamatokon, hogy ezt nem fogjuk megúszni. Sajnos. De ne legyen igazam.

Attila