Úgy akarom, ahogy lesz!
Az egyik legnagyobb áldása a felébredésnek, hogy meglátod, nincs szabad akarat. És egyben ez a legnagyobb vízválasztó a felébredett és nem felébredett emberek között is. Aki még arról beszél, hogy teremtés vagy döntés, az biztosan nem felébredett. Ilyen ez!
De!
Ez nem jelenti azt, hogy én, mint felébredett, ne akarnám, hogy valami így vagy úgy legyen. Az akarás az ego énem része. Ő ez alapján éli az életét. Vannak vágyai és akar dolgokat. És ez így renden is van.
Amiben egy felébredett előrébb jár, hogy már TUDJA, ezek az ego életének a részei, ezért nem tulajdonít túl nagy jelentőséget nekik. Tudja, hogy ezek a vágyak és akarások vagy teljesülnek, vagy sem. Ahogy éppen a teremtő jónak látja.
De ez visszahat magára az akarásra is.
Emiatt a tudás miatt, már eleve csak úgy akar egy felébredett, hogy tudja, lehet nem fog teljesülni.
Már az akarásában benne van az elengedés!
Mintegy rábízza a teremtőre, hogy merre tereli a sorsát. És ez végtelen nagy szabadságot ad. Mert leveszi a felelősséget a válladról. Te akarsz valamit, és mindent megteszel, de majd a teremtő eldönti, hogy annak sikerülnie kell, vagy sem. Ez egy óriási nagy elfogadás. Egy végtelenül nagy elengedés. Mert ráhagyod.
Ám amíg ego vagy, ettől félsz a legjobban.
Amikor nem felébredettekkel beszélek, és azt mondom, hogy nincs szabad akarat, óriási ellenállásba ütközök. Nem tudják elfogadni, hogy ne ők irányítsanak. Az ego énjük ezt képtelen elengedni. Ilyenkor már nem is vonzó a felébredés számukra. Akkor inkább nem akarok felébredni - mondják. Nekik még nem fáj eléggé az élet, hogy ezt el tudják engedni. Nekik még nincs itt az ideje a felébredésnek. Ilyen ez!
Azonban ha már egyszer megtapasztaltad, milyen felemelő az, amikor vitában ráhagyod a másikra, hogy úgy legyen, ahogy ő akarja, aztán észreveszed, hogy megkönnyebbülsz. Megérted, miről beszélek.
Pont ilyen a felébredés után is, csak már az egész életedre ez lesz érvényes.
Egyszerűen azt mondhatnám, úgy akarom, ahogy lesz! Ennyi!
Attila
